2013. augusztus 16., péntek

Tippek sztrókon átesett betegek gondozásához

A sztróknak kétféle típusát különböztetjük meg. Sztrók akkor lép fel, ha egy ér megreped (vérzéses sztrók) vagy az érben rög keletkezik (ischaemiás sztrók). Ha az agy azon részének működése, amelyet az adott ér táplál, nem működik megfelelően, különféle fogyatékosságok állnak elő (a beszédzavartól a mozgásképtelenségig, melyek lehetnek részlegesek vagy teljesen).
Az amerikai szívbetegségekkel foglalkozó társaság (American Heart Association) sok tippet ad a sztrókon átesett betegeket gondozását ellátó személyeknek. Például:
  1. Ha az orvos vagy a gyógytornász javasolja, gondolja át, milyen átalakítások végezhetők a házban, a hálószobában és a fürdőszobában, amiknek a beteg is hasznát látja.
  2. Törődni kell a beteg egészséges étkezésével, testmozgásával és a gyógyszerek utasításoknak megfelelő szedésével. Így nem csak a felépülését könnyíti meg, hanem a további sztrók kialakulása is megelőzhető.
  3. Ügyeljen az elesésre! A rehabilitáció alatt, amikor a betegek mindent megtesznek azért, hogy képesek legyenek felállni vagy járni, gyakran elesnek. Még ha ennek nincsenek is súlyos következményei, ha a beteg 6 hónap alatt 2-nél több alkalommal esik el, kérje szakember segítségét!
  4. Figyelni kell a magatartási és viselkedésbeli változásokra. Értesítse az orvost minden változásról vagy ha érzelmileg ingataggá válik a beteg (amelyek a sztrók előtt nem voltak megfigyelhetők).
Az alábbi címek további ötleteket adnak a sztrókon átesett betegek minél jobb gondozásához:
http://www.emaxhealth.com/2/114/30701/tips-stroke-patients-caregivers-should-know.html
http://www.homehealthcareagencies.com/blog/short-term-home-care/home-care-tips-stroke-patients/
http://www.stroke.ie/media/pub/strokeie/StrokeGuideforpatientsandtheircarers.pdf

2013. augusztus 6., kedd

Nyelvtannal az agyvérzés ellen

Magyar kutatók egy csoportja rájött, hogyan lehet kiszűrni egy ötven év felett szinte mindenkit érintő, de általában jó ideig tünetmentes betegséget egy pofonegyszerű eljárás segítségével. A nyaki verőérszűkület veszélyes dolog, de a beszédkészségben beálló mérhető romlás jól jelzi, ha valakinek további kivizsgálásra van szüksége.
A közelmúltban publikált tanulmány lényege, hogy mivel a nyaki verőerek az agynak szállítanak oxigént és tápanyagot, a szűkületük az agy teljesítményében is lemérhető. A trükk az, hogy tudni kell, milyen feladattal tudjuk úgy megmozgatni a különböző területeket, hogy azok ne legyenek túl összetettek, mégis komoly munkát várjanak el az agytól.

Németh Dezső pszichológus, az ELTE PPK Pszichológiai Intézet Klinikai Pszichológia és Addiktológia Tanszékének docense szerint ez nem is nehéz: beszéd közben az agy elég sok területe működik, hiszen egyszerre van szükségünk az emlékeinkre, szavak felidézésére, a nyelvtani szabályok aktiválására, figyelnünk kell a kivételekre, és közben még a hangképzésre használt szerveinket is működtetnünk kell.

A kutatók eredetileg egy nagy projektben a szegedi klinikával közösen a karotiszos betegek állapotát mérték fel. Sokan azok közül, akiknél diagnosztizálják a betegséget, előbb-utóbb műtétre szorulnak, Németh és munkatársai pedig egy átfogó felméréssel a beteg műtét előtti és utáni állapotát mérik fel. Harminc különböző teszt van, ezeken felfigyeltek arra, hogy a főnevek tárgyas és többes számú alakjait a tünetmentes karotiszos betegek egy része már jóval azelőtt elhibázza, hogy az érszűkület komoly egészségügyi problémát okozna. A Vécsei László professzor és Sefcsik Tamás által vezetett nagyobb projekt kis része volt ez az eredmény. Bár a vizsgálathoz használt eszközök egy része közismert, a konkrét eljárást ezen a betegcsoporton előttük még senki nem használta.

A karotiszszűkület mindenkit érint, de harmincöt-negyven éves kortól felfelé válik igazán veszélyessé. A nyakban négy verőér van, ebből kettő az arcot és a szemet, másik kettő a nyakat és az agyat látja el vérrel. Az előrehaladott szűkület ultrahanggal jól vizsgálható, de ez általában csak akkor kerül szóba, amikor már komoly jelek mutatják, hogy baj van. Szűkületnél akár maradandó kognitív károkat szenvedhet el a beteg, aki nem sokkal azelőtt klasszikus neurológiai vizsgálatokkal szűrve még tünetmentes volt. Fontos tehát, hogy minél hamarabb fedezzük fel az eseteket.
Kutya, kutyát, kutyákok

A most közzétett vizsgálat a lehető legegyszerűbb. A betegeknek szavakat mondanak, és nekik a tárgyas esetet, a többes számú alakot, illetve ezek kombinációját kell visszamondaniuk. Egy egyszerű példán keresztül tehát a kutya szóra a kutyát, kutyák, kutyákat választ várjuk. A harminc kérdésből egy egészséges felnőtt ember általában egyet vagy egyet sem hibáz el – azoknak viszont, akiknek a beszűkült nyaki ereik már nem szállítanak elég tápanyagot az agy megfelelő területeire, sokszor a legegyszerűbb példák is problémát okoznak, a kivételes vagy bonyolultabb esetekről nem is beszélve.

„Az, hogy időnként a válaszadó lelassul vagy elgondolkozik mondjuk a majom szó három kért változatán, természetes” – mondja Németh. „Azonban ha valamilyen agyi patológia van, az emberek nagyon sokszor elkezdenek olyasmiket mondani, hogy majomot, csőt, egért, illetve összeakad a nyelvük, és nem bírják kimondani, hogy egereket.” A kutató szerint a ragozás automatikus, zsigeri dolog, ha bármi baj van vele, azt nehéz kompenzálni, így nagyon látványosan kijön még az ilyen egyszerű, eredetileg Pléh Csaba professzor és munkatársai által, a gyerekek nyelvi fejlődésének vizsgálatára kifejlesztett feladat alapján is.

Arra a felvetésre, hogy vajon a vizsgálat tudja-e kezelni a magyar tájszólásokat, a szakember határozott igennel válaszol. A motor szó tárgyas alakjaként például sok helyen a motrot alakot használják az emberek. Egyrészt ezért is van az, hogy egy-két hiba még nem jelez semmi problémát, másrészt a teszt szavait ennek figyelembevételével kell összeállítani.

A kiértékelés egyértelmű: ha valaki sokat hibázik, annak érdemes ultrahangvizsgálatot kérni. Az eddigi eredmények elég biztosan jelzik, hogy a módszer működik, de a mindennapi alkalmazástól még messze vagyunk. Némethék a tanulmányt egy 48 fős csoport eredményei alapján írták, 24 karotiszos beteg és 24 egészséges részvételével. Ez persze nem túl nagy elemszám, most jönne az a rész, hogy az ilyen pácienssekkel foglalkozó orvosok elkezdjék alkalmazni ezt a módszert. Németh szerint néhány száz vagy ezer vizsgálat után derülhetne ki, hogy valóban diagnosztikai eszközként is alkalmazható-e ez a teszt.

Az egyik legfontosabb feladat az, hogy megállapítsák, mekkora megbízhatósággal lehet megmondani, hogy a teszten jól vagy rosszul teljesítő betegek ereiben valóban ott a szűkület. Akkor jó egy vizsgálat, ha csak ritkán hoz téves eredményt, ennek kimondásához viszont sok vizsgálat kell. „Nem lenne jó, ha a beteg, de keveset hibázó emberek száma megközelítené az egészséges, de a tesztet rosszul kitöltő emberekét, hiszen akkor megbízhatatlan lenne a vizsgálat” – mondja Németh, viszont megemlíti, hogy egy vérvétel eredményeinek egyes összetevőinél sem véletlenül vannak határértékek. Vannak persze teljesen egyértelmű vizsgálatok is, de egy betegséget sok vizsgálati módszer eredményeinek mintázata is kirajzolhat.
A menedzsereknek is fontos

A pszichológus szerint a módszer más betegségek kimutatására is jó. „Megkeresett minket a Wall Street Journal, mert a nyaki verőérszűkület nemcsak azért veszélyes, mert akadályozza az agyi folyamatokat, hanem mert az elzáródást okozó anyag bármikor leszakadhat, és a testben vándorolva bárhol okozhat érkatasztrófát.”

Németh és munkatársai Huntington-kóros betegeknél is használták ezt a vizsgálati módszert. A Huntington egy genetikai eredetű, örökletes idegrendszeri betegség, amely az agyban található idegsejtek meghatározott csoportjának elhalását okozza. Emiatt a beteg akaratlan mozgásokat tapasztal, illetve az ideg- és immunrendszer fokozatos leállása miatt az egészsége is leépül, végül a rendszerint negyven év körül jelentkező tünetektől számítva 10–30 év múlva bele is hal a kórba (a betegség egyébként a Dr. House című tévésorozat egyik karakterén keresztül lett igazán közismert az elmúlt pár évben). „Egy esetben a vizsgálatban résztvevő beteg elmondta, hogy az apjánál és a nagyapjánál is Huntington-kórt diagnosztizáltak, utóbbi hetvenöt, előbbi hatvanöt éves kora körül halt meg, nála pedig már most, 35 év körül jelentkeztek az első tünetek.”

Érdekes kérdés ilyenkor, hogy vajon érdemes-e gyereket vállalni, mert bár van valószínűsége annak, hogy örökli a kórt, lehet, hogy a következő harminc évben valamikor megtalálják a Huntington-kór ellenszerét. Németh szerint például a betegek állapotának minél pontosabb felmérésében segíthet az általuk kitalált, gyors diagnosztika, és ez az ellenszert kutató orvosok munkáját is megkönnyíti.

Felmerül a kérdés, hogy akkor vajon holnaptól része lesz-e a negyvenévesnél idősebb emberek általános vizsgálatainak a valóban pár perc alatt lefuttatható teszt, de a szakember szerint ez ennyire azért nem egyszerű. „Elég sok egyéb vizsgálat van, főleg a beteg embereknél, akiknél valóban lehetne igazolni, hogy működik a dolog. Amikor egy beteg egész nap mást sem csinál, csak teszteket tölt ki és vizsgálatokon vesz részt, illetve mindenféle mintákat ad, nagyon nehéz elvégezni plusz egy vizsgálatot, akármilyen egyszerű is az.”

Ugyanakkor tény, hogy a vizsgálatot akár egy számítógépes teszten keresztül is le lehetne folytatni, akár önellenőrzésszerűen is. Persze a pontos kiértékeléshez mindenképp szakember kell, de a program jelezhetné, ha valami olyan probléma van, ami miatt érdemes orvoshoz fordulni. Németh szerint az egész módszer üzenete, hogy néha egyszerű és olcsó vizsgálatokkal is lehet segíteni és előszűrni a komoly, műszeresen is csak nehezen felfedezhető betegségeket.
Világszerte működhet

A most kidolgozott teszt egyik legérdekesebb része, hogy szinte minden nyelven felhasználható lehet. Magyarul a többes szám képzése tűnt a legalkalmasabbnak, angolul az igék múlt ideje hozhatja ugyanezt az eredményt, de tulajdonképpen bármelyik olyan nyelv alkalmas lehet, aminek egy-egy szabályánál léteznek kivételek, vagy ahol a nyelvtani rendszer kicsit összetettebb.

Franciául és spanyolul már összeállt a vizsgálathoz kellő tudásanyag, de minden nyelven működhet, csak meg kell vizsgálni, mi az a nyelvtani tulajdonság, ami a legeredményesebb lehet. Ha a további vizsgálatok is alátámasztják az eddigi eredményeket, az olcsó és egyszerű magyar módszernek csak időre van szüksége ahhoz, hogy a világon elterjedve emberek ezreinél segítse az agyvérzés és egyéb érrendszeri betegség előszűrését.

(forrás: http://index.hu)